Máté = Isten
ajándéka
Máté, a
hagyomány szerint, ifjúkorában szentírástudónak készült. A Bibliában már mint
vámszedővel találkozunk vele. Heródes Antipász szolgálatában állt: a római
megszállók számára szedte az adót és a vámot a karavánoktól Kapernaumban, a
Genezáret-tava partján, a világnak akkor egyik legforgalmasabb országútján,
amely Egyiptomból vezetett Damaszkuszba, s szorosan a tó nyugati partja mellett
haladt el. Jó és nagy üzlet volt, de együtt járt vele a pogányokkal és a
zsidóságból kiközösített nyilvános bűnösökkel való érintkezés. Ez a munka
bizalmatlanságot és megvetést váltott ki mindenütt. Lehet, hogy tudott arról a
Názáreti Rabbiról, aki naponta ott járt-kelt a tó partján a halászok közül
kikerült baráti körével, aki köré mindig tömeg verődött, akárhol megállt.
Amikor Jézus elhívta, Máté saját házában ünnepi lakomát adott Jézus tiszteletére. Feltehetőleg azonos Lévivel, az Alfeus
fiával, s Jézus adta neki a Máté nevet. A tizenkét apostol közé
tartozott. A hagyomány szerint először Júdeában működött, s az apostolok őt
bízták meg, a Galileából való szétszéledésük előtt, hogy amit tud, azt írja
meg. Később keletre, talán Perzsiába és Etiópiába ment. A legendák nem
egyértelműek abban a kérdésben, vajon hol élt, és természetes halállal vagy
vértanúként halt-e meg. Jelképe az angyal.
A korai
egyházatyák egyhangúlag Mátét tartják az első evangélium szerzőjének.
Evangéliumát, melyben megmutatja, hogyan teljesedtek be Krisztusban az
ószövetségi próféciák, zsidó környezetben élő zsidó-keresztény közösségnek
írta. Jézust mint népének, Izráelnek királyát és Messiását mutatja be, aki
küldetését sok csodával erősítette meg.
Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet
hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. (Ézs
52,7)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése